Nem is tudom, hol kezdjem. :) Kende napról napra csak növekszik, egyre többet tud:

- Lassan képes megtartani a fejét, és amikor nem sikerül éppen neki, akkor apa arcába csapódik

- Még mindig zseniálisan lepisili apát, hiába minden óvintézkedésnek, kifigyeli azt a pillanatot, amikor nincs ott a védőfelszerelés a helyén. Ma éjjel átpisilt az ágyba a pelenkázóról. Büszke vagyok rá, lassan megtanítom a nevét leírni az ágyneműre.

- Imádja a fürdést.

- Ha megtartjuk a kezénél, akkor képes kinyomni a lábával magát.

- Meg egy csomó minden még :)

 Ma éjjel hősi tettet próbáltam végrehajtani: Gabi Anya aludt még, én etettem hajnalban, és a kaja után Kende hatalmasat kakilt, ki is jött egy kicsit a pelusból. Gondoltam, nem keltem fel Gabit, hogy tudjon aludni és megpróbálkozok életem első peluscseréjével. Tádáááá!

Na, le is vettem a nem-tudom-mi-a-neve-de-valami-rugdalózó-szerű ruhadarabot, amit csak felül kell kipattintani és ki könnyen ki lehet belőle húzni a gyereket, nem kell szüttyögni a kezével és a nyakával. Hatalmas kaki adag a pelusban, és ekkor látom, hogy minden kakis, még a pólója is… na, a pólóra már nem vállalkoztam, mert ahhoz fejeket meg kezeket kell volna ici-pici lyukakon átfűzni, így ezt lepasszoltam Gabinak.